2009. június havi archívum

Városi közlekedés – Villamosvasút I.

1950. május elsejére befejezték a Marx tér (ma Nyugati tér) felújítását illetve rendezését, melynek egyik eleme a Balzac, Visegrádi és Kádár utcát érintő villamos hurokvágány építése volt azzal a céllal, hogy majd innen indulhassanak az újpesti és angyalföldi gyárak munkásait szállító járatok. De innen indult 1950. november 7-én a vadonatúj Sztálin (ma Árpád) hídra tervezett 33-as villamos. (A 70-es troli mellett ez a másik híres hírhedt számozású járat, mely az aznap éppen 33 éves Nagy Októberi Szocialista Forradalom után kapta jelzését).

Marx tér

Marx tér

Ebben az évben már létezett 33-as villamos, de mivel a hídavatáshoz szükség volt az úgy mond dicsőséges számra, az eredetit átszámozták 22-esre. A történet végül 1984-ben lett kerek, mivel az Árpád hídon – a 33-as helyett – közlekedő új villamos ugyanis az 1-es számot kapta. Vagyis a nagyvásártelepi 1-esből 33-as lett, az óbudai 33-asból meg 1-es.
Az óbudai villamosok egy helyi viszonyokhoz képest hosszú életet éltek meg ebben a formában, hiszen csak 1981-ben alakították át az akkori Nyugati tér-Óbuda közötti járatok vonalát, illetve helyezték át végállomásaikat.

Szintén 1981-ben megszűnt az  (óbudai) 11-es és 33-as, valamint a 12-es és 14-es villamosok végállomását áthelyezték az Élmunkás (ma Lehel térre). A 33-as járat megszűnésének többek között az akkor még Sztálin nevét viselő híd felújítása és a budai oldal rendezése is oka volt. Néhány évig ugyan szünetelt itt a közlekedés, de ez idő alatt előkészítették a BKV történetének legnagyobb és leghosszabb pályaépítését, mely még máig sem készült el teljesen.

Az első szakaszt a Bécsi és a Lehel út között 1984. november 6-án adták át az utazóközönségnek. Az akkori vezetés – kissé talán nagyképűen – gyors villamosnak nevezte a járatot, és kijelentették, hogy az építkezés nem áll le, a cél Dél-Buda. Ekkor még ugyan hiányzott egy híd, de ez nem lehetett akadály… Legközelebb három évvel később 1987-ben adtak át újabb szakaszt, a Kacsóh Pongrác, majd ismét három évvel később a Thököly útig. 1993-ra a Kerepesi, 1995-re a Salgótarjáni útig jutott el a villamos. Itt egy hosszabb kényszerpihenőt tartottak az építkezéssel és csak 2000-re ért ki a járat a villamospálya alapjaival már megágyazott Lágymányosi híd pesti hídfőjéhez, ahol most is van a végállomása. Szintén 2000-ben, mivel az 1-es vonalát a Lágymányosi hídig meghosszabbították, megszüntetik a 23-as villamost.
A tervek szerint egészen az Etele térig kéne egyszer elérnie a villamosvonalnak, de rossz nyelvek szerint ezt az indítványt a négyes metró építkezése hátráltatja, mivel az 1-es villamos elvinné az Etele úti lakótelep forgalmának legalább felét.

Elfogadta a Főváros Közgyűlés az 1-es és 3-as villamos meghosszabbításáról szóló előterjesztést. A 44 mrd forintos beruházásra 70 százalékos támogatást kér a közgyűlés az uniótól.
A tervek szerint a két villamos meghosszabbítása, vonalának felújítása, új villamosok beszerzése 2009-ben kezdődne és 2011 végén fejeződne be. Az 1-es villamost átvezetik a Lágymányosi hídon a Budafoki útig (1 kilométerrel hosszabb pályát jelent), a 3-ast pedig a Soroksári úton a HÉV Pesterzsébet felső megállójáig (ez 720 méter új pályát jelent)

MTI, 2008. július 15.

1-es villamos_vegallomasok

A járat végállomásai a pesti oldalon

Az, hogy 11 év kellett a villamos egyetemvárosi meghosszabbításához valószínűleg a város eddigi egyik legszégyenteljesebb  cselekedete, illetve nem cselekedete. Az Etele tér és a Kelenföldi pályaudvar környékének rendezésével kapcsolatban fölmerült több lehetőség is a BKV és a Volán végállomások elhelyezésével kapcsolatban, ezek közül talán az egyik leghasznosabb az Etele úti és a Vasút utcai pálya föld alatti összekötése és föld alatti visszafogó vágányos végállomás kiépítése szintben vagy szinteltolásban az autóbusz végállomással.

A Marx téri vágányok elhelyezéséről szóló kép Hamster oldaláról származik (hampage.hu)

Parkolás a városban és az agglomerációs területeken

Tegnap átnéztem a korábbi nyomtatott Városi Közlekedésben megjelent cikkek listáját és megakadt a szemem a parkolási témán. Volt már szó mindenféle kötöttpályás  közlekedési eszközről, de a közúti helyzettel nem sokat foglalkoztam.

Miután a Fővárosi Közgyűlés elfogadta az új parkolási díjakról és az új területek fizetőszónába vonásáról szóló tervezetet összeültünk pár közlekes ismerőssel a szokásos közlekmérnökis sörözésre, hogy átbeszéljük a témát. Az egész lényege ismét az volt, hogy minél kevesebb befektetéssel lehessen a legkényelmesebb és legjövedelmezőbb megoldást kivitelezni.

Parkolási zónák (forrás: Origo)

A befektetés

Talán az egyetlen befektetési szükséglet a zárt parkolók létrehozása. Ehhez persze kapcsolódik rengeteg járulékos költség is, mint például az őrzéssel megbízott biztonsági szervezet díja vagy éppen a tartózkodó helység víz-, gáz-, villany-, fűtésszámlája, a kamerák és más infrastruktúrális fejlesztések.

A jövedelem

Nyilván kell lennie valamilyen profitnak is, különben nem érné meg megcsinálni ezt az egészet. Pusztán a természetvédelem miatt egészen biztosan nem fektetne senki ebbe az egészbe.

A parkolás az ilyen helyeken valószínűleg teljes napos, nagyjából 8-10 óra hosszát tart és helyenként legalább 700, de inkább 1000 férőhellyel kell számolni. A parkolás díját tartalmazhatná egy új fajta BKSz bérlet, amely kifejezetten azoknak készül, akik a városhatárig autóval utaznak, de onnan vállalják a tömegközlekedést. Ennél a pontnál több gond is felmerül. Részben az, hogy valamivel rá kell kényszeríteni az embereket a parkolók használatára (dugódíj, irreálisan magas belvárosi parkolási díjak stb), részben viszont kedvet kell hozzá csinálni, pontos és gyors járatokkal, amelyek 5-10 percenként indulnak a belterületek felé. Lehet ez autóbusz, villamos vagy vonat is akár a BEB-tel mindegyik használható a városon belül.

A profit persze még a legoptimálisabb esetben sem lesz elég új vezetőségi autók vásárlására (vagy dugódíj fizetésére ;-) ), de a parkolók karbantartására, vagy a parkolóbérletek díjának fokozatos csökkentésére mindenképpen felhasználható lenne a visszaforgatott bevétel. Másik felhasználási mód lehetne a bevásárlóközpontok parkolóinak bérlése. Jelenleg elzárkóznak az ilyen irányú felhasználástól, de valószínűleg egy bizonyos pénzösszeg megváltoztatná ezt a hozzáállást.